A magyar labdarúgás aranykora egy változó világban. Ez volt a címe és a tematikája az MLSZ Budapesti Igazgatósága által november 28-án, a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen rendezett konferenciának. A sorban immár harmadik szimpóziumon, az 1897 (a bajnokságok kezdetét tekintve: 1901) és 1926 közötti amatőrkorszakot, majd az 1926 és 1944 közötti profi korszakot követően, ezúttal az 1945 és 1956 közötti időszak történéseit dolgozták fel az előadók.
A tematika összeállításánál kifejezetten figyeltünk arra, hogy ne a soha nem múlóan dicsőséges, de már jól ismert témák kerüljenek előtérbe. Lovász Tamás István, az MLSZ Budapesti Igazgatóság igazgatója nyitotta az előadók sorát, bemutatva a korszak szervezeti változásait a politikai történésekből hátteret rajzolva.
Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője az 1954-es világbajnokság végjátékát idézte fel, láttatva azokat az arcpirító hibákat és a rendszerből fakadó anomáliákat, amelyek igenis nagyban belejátszottak a világbajnoki döntő elveszítésébe.
Tobak Csaba, a Fradi Múzeum igazgatója arról a hullámvasútról beszélt, amelyet bejárt szeretett klubja ebben a korszakban. A mélyből, a feloszlatás fenyegetésétől az 1948–1949-es bajnokcsapatig, majd a kényszerű név- és a Kinizsi-időszakban már színváltoztatáson át az 1956-os forradalomig idézte fel a klub történetét.
Laszip Gábor az Újpest (UTE…) történetét mutatta be, a bajnoki címektől, a kisgazdák támogatásáig a Belügyminisztérium pártfogásának kulisszatitkaiig, külön is kitérve a korszak legjobb lila-fehér játékosára, Szusza Ferencre és a borzalmas Szűcs Sándor-ügyre.
Dénes Tamás futballtörténész ezúttal azt elemezte, miért nem ment, mehetett ki az egyébként az európai és egyszersmind a világelitbe tartozó válogatott az 1948-as londoni olimpiára és az 1950-es, brazíliai világbajnokságra. Kitért arra is, mennyi politikai realitása lehetett annak, hogy Kubala László és Nyers István, a spanyol, illetve az olasz liga akkori egy-egy csillaga visszatérjen a magyar válogatottba.
Csillag Péter, a Nemzeti Sport főmunkatársa éppen Nyers István regényes élettörténetét dolgozta fel és mutatta be. rengeteg képet is illusztrációnak használva.
A konferencia végén Dénes Tamás röviden összehasonlította az ötvenes évek (bő) első felének két legerősebb magyar klubcsapatát, a Bp. Honvédot és az 1950 és 1956 között három további néven (Textiles, Bp. Bástya, Bp. Vörös Lobogó) is ismert MTK-t.