A magyar futball a XX. század utolsó évtizedeiben címmel tartott konferenciát az MLSZ Budapesti Igazgatóság

Lovász Tamás István, az MLSZ budapesti Igazgatója a korszak futballjogi helyzetéről, a szövetség szervezeti viszonyairól beszélt. Rochy Zoltán a Bálint László Belgiumba szerződésével kezdődő új korszak idegenlégiósainak célországait, a játékosok külhoni sikereit foglalta össze. Tobak Csaba a Ferencvárosi Torna Club múzeumának vezetője a Fradi történetét elevenítette fel, ellentétbe állítva a nyolcvanas és a kilencvenes éveket. Laszip Gábor az újpesti klub identitásának alakulásáról tartott az egész XX. századot átfogó előadást. Dénes Tamás ezúttal a Várszegi-éra legsikeresebb évei kapcsán felidézte az MTK megújulását, úttörő szerepét, kitérve a „vadkapitalizmus” korszakának anomáliáira is. Második előadásában a magyar labdarúgás e korszakbeli nemzetközi szereplését idézte fel. Kiss László beszélt a korszak futballéletének vidéki fellegvárairól, rögzítve azt is, hogy a rendszerváltozás utáni években az addig a magyar futballban jelentős szerepet játszó nehézipari központok, bányászvárosok súlya csökkent. Második előadásában a budapesti kiscsapatok helyzetét, tárta fel a rendszerváltozás körüli időkben, megvilágítva a vállalati vezetők nehéz helyzetét, eljött az az időszak, amikor a „szocialista mecénások” már nem tudták a korábbi módon támogatni a gyár csapatát – majd esetenként a privatizáció időszakában maga a gyár is megszűnt. Csillag Péter a pályák helyzetéről, számáról, „sorsuk” alakulásáról tartott nagyszerű beszámolót.