Az MLSZ Budapesti Igazgatósága 2024. május 8-án 17:30-tól a Budafoki MTE Stadionban rendezte meg a 48. Budapest Kupa döntőt, melyen a remek napot kifogó Unione FC 3-1-es győzelmet aratott a Csepel TC ellen!
Ideális futballidő és szépen előkészített pálya várta a Budapest Kupa fináléjának résztvevőit Budafokon. A Budapesti Igazgatóság ismét professzionális körülményeket és körítést biztosított a csapatoknak, ahogy az az elmúlt 15 évben már megszokottá vált. Szintén profi volt a Csepel- tábor, amely egy hamísíthatatlan csepeli látképet ábrázoló drapériát feszített ki. A szurkolásuk pedig magasabb osztályokban is megállta volna a helyét. Ez az esemény igazi futballünnep mindig, és most is az volt. Ehhez pedig nagyban hozzájárultak a főszereplők is, két nagyon jó csapat mérkőzött meg, a 2023-as BLSZ I-es bajnok Unione FC és a 2024-es bajnok Csepel TC.
A mérkőzés elején az Unione tűnt nyugodtabbnak és mint később kiderült ennek volt is jelentősége, hiszen ellenfele ezúttal olyan hibákat követett el, amelyek az elmúlt évben nem voltak rá jellemzőek. Így nem is volt annyira meglepő, amikor a 26. percben a remek formában játszó Hassan Aribi beadása után Szabó Tibor dropliból szépségdíjas góllal megszerezte a vezetést az Unione-nak. Ezt a gólt még aligha érezhette végzetesnek bárki is, hiszen a játék képe alapján a Csepelben bőven benne volt az egyenlítés.
A 41. perc eseménye viszont már több mint vészjósló volt a XXI. kerületi csapat számára, Feczesin Róbert lövését, Csernák Kristóf kézzel ütötte ki a gólvonalról. Tizenegyes következett és a védő kiállni kényszerült. A büntetőt Hassan Aribi magabiztosan lőtte a kapuba.
A második játékrészben a Csepel természetesen nem adta fel a meccset és a 76. percben megérdemelten fel is csillant számukra a remény. Bende János egy közeli lövéssel jobb helyzetbe hozta a csapatát. Az egy gólos különbség azonban nem tartott sokáig, mert egy perc múlva Czvitkovics Péter villant és 14 méterről egy pontos lövéssel a jobb sarokba juttatta a labdát.
A hajrában így az izgalmak elmaradtak, 3-1-es győzelmével története során először az Unione FC emelhette magasba a több mint egy méter magas Budapest Kupát.
A legjobb játékosnak Czvitkovics Pétert választotta az Igazgatóság, neki Détári Lajos korábbi világ- és magyar válogatott labdarúgó adta át a különdíjat.
Az érmeket, a kupákat és a vándorserleget Lovász Tamás István az MLSZ Budapesti Igazgatója, dr. Borbély Zoltán az MLSZ budapesti társadalmi alelnöke és Vámos Tibor az MLSZ Versenyigazgatója adta át.
Szabó András, a Budapest Kupa-győztes Unione FC edzője:
Egy kicsit paprikásabban kezdtük ezt a finálét, mint az Amatőr Kupa-döntőjét. Abból tanulva aktívabban nyitottuk a meccset, voltak is helyzeteink, ám sajnos nem tudtuk értékesíteni azokat, de aztán hála Istennek, beindult a gólgyártás. A második félidőt okosan lehozta a csapat, nem akartunk nekimenni a Csepelnek, mint ahogy védekezésre berendezkedni sem, labdát szerettünk volna tartani. Amit taktikailag meg lehetett tenni, azt megcsinálta a csapat.
Zsivoczky-P. Gyula, a Csepel TC edzője:
„Ha a mérkőzést kellene elemezni, akkor ketté osztanám. Az első félidőben számomra is érthetetlen módon, indolensen futballoztunk. Ez a jó szó rá, nem tudok finomabban, inkább csak csúnyábban fogalmazni. Teljesen kielemeztük az Unione játékát, a rögzített játékhelyzeteket, mit csinál támadásban és mit védekezésben, azaz a stábommal együtt tényleg mindent megtettünk annak érdekében, hogy a mi játékunk domináljon, ám ebből semmit nem kaptam vissza az első negyvenöt percben, s milyen érdekes a futball, tetézte ezt még egy felelőtlen kiállítás a tizenegyessel megspékelve, s onnantól összedőlt az a rendszer, amit gyakoroltunk, illetve felépítettünk. Ehhez is kellett alkalmazkodnunk, ezért is cseréltem négyet, mivel hosszabbítás nincs, volt negyvenöt percünk, hogy kihozzuk a maximumot a találkozóból, és azt gondolom, akik a szünet után a pályán voltak, egyértelműen megmutatták, milyen a csepeli szív és hogyan kell futballoznunk. Visszajöttünk a mérkőzésbe, ám 2–1-nél megsérült Zsivó (Zsivoczky-Pandel Péter – a szerző), így csupán nyolc mezőnyjátékosunk volt a pályán, majd ismét kaptunk egy elkerülhető gólt, és ezzel eldőlt a kupa sorsa. Összességében azt gondolom, az első félidei játékával az Unione megérdemelten nyerte meg a mérkőzést, taktikusabban futballozott, mint mi. Azzal pedig tisztában kell lenni, hogy ebben az évben még nem értünk el semmit. Én kimondom: az, hogy megnyertük a bajnokságot, egy dolog, ha szintet akarunk lépni, akkor ilyen nívójú csapatokkal fogunk találkozni. Gratulálok az Unionénak a kupagyőzelemhez!”
Fotók: Ifj. Thaly Zoltán